Keresés

Keressen a Ford Petrányi weboldalán

Öt ismeretlen magyar templom, amit mindenképp látni kell

Íme öt példa, melyeket mindenképp érdemes útba ejteni.

Ha a templom szót halljuk, akkor a legtöbbször egy évszázados, sárgára festett, tornyos épületre gondolunk, pedig a különböző történelmi egyházak a XX. században igen messzire kerültek a hagyományos megoldásoktól.

A kelenföldi református templom, Budapest

Kelenföld sokak számára egyenlő a végeláthatatlan paneltömbökkel, pedig a Duna egykori mocsaras árterében fekvő városrésznek csak egy részét teszi ki a hatvanas és hetvenes években született házcsoportok, melyek szélén – a kertes házak és az Etele úti tízemeletesek találkozásánál egy lezuhant űrhajóra bukkanhatunk – ez az Ildikó téri református templom, a Kádár-kor Magyarországának egyik legérdekesebb egyházi épülete.

Az egy második világháborús bombatölcsér helyén kiemelkedett, az ég felé mutató furcsaság 1979-1981 között, Szabó István tervei, illetve Zsakó György számításai  nyomán született, és csak kevesen mondanák meg róla, hogy egy idén épp hetven éves gyülekezetnek ad otthont.

A háromszögletű egységekre osztott fémszerkezetre helyezett alumíniumlemezek egy mindössze 370 négyzetméteres földdarabon állnak, a belső tér azonban meglepően tágas, sőt, a földbe állított hasáb mellett még egy harangtornyot helyettesítő térplasztika is elfért.

Az autót az Etele téren álló, ingyenesen használható P+R parkolóban lerakva ötperces sétával elérhető templom felé indulva akár még az útbaeső cukrászdát is meglátogathatjuk, és akár a környéken is tehetünk egy rövid sétát.

Szent László-templom, Hollóháza

Hollóháza neve mostanra összenőtt a porcelángyártással, köszönhetően annak, hogy a betelepített szlovákok által 1777-ben létrehozott üveghuta előbb kőedény- majd porcelángyárrá vált, a szocializmus hajnalán pedig teljes egészében átállt a porcelánra. A gyorsan fejlődő gyár rendelkező falunak szüksége volt egy templomra is – így született meg 1967-ben a legmagasabb hazai építészeti kitüntetést is bezsebelő Csaba László sátor alakú Szent László-temploma, aminek belső terét a XX. század sokat foglalkoztatott keramikusa, Kovács Margit stációi, illetve a leginkább fekete-fehér mintás tányérjairól ismert Szász Endre porcelán táblaképe teszi még különlegesebbé.

Díszes oltárképe ugyan nincs (ezt Somogyi József keresztje helyettesíti), de a háromszögekből álló, különálló harangtornyot kapott templom így is bőven megérdemli, hogy akár egy Tokaj-Hegyalján töltött hosszú hétvége során is útba ejtsük, hiszen Tállyától csak ötven kilométert kell autózni érte – egy pillanatra megállva eközben az első magyar nyelvű nyomtatott Biblia egykori nyomtatási helyén, Vizsolyban őrzött példánya előtt –, parkolni pedig a templom közvetlen közelében is lehet.

Árpád-házi Szent Erzsébet-templom, Halásztelek

Magyarország egyetlen jurtatemploma 1976-1986 közt épült a Makovecz Imre által fémjelzett hazai organikus építészet egyik fontos állomása, ami nem egyszerűen csak egy gömbhéj, hanem a Szent Korona boltozatformájának másolata.

A kapun való belépés előtt a látogató jó eséllyel egyszerű, egyszintes teret vár, pedig a Csete György első szakrális alkotásaként megszületett, rézlemezekkel fedett épület három emeletet rejt: a közösségi terek a földszinten, a plébánia középen, a kör alakú oltárt kapott templom pedig a legfelső szinten található.

Az M0-ról Lakihegyen át elérhető tízezer fős város a Csepel-sziget északi részén, a főváros határától alig néhány kilométerre áll, parkolóhelyet pedig mindig találunk a kapu mellett.

Szent László-templom, Nyírderzs

A Nyírbátortól alig tíz kilométerre álló Nyírderzsen alig hatszázötvenen élnek, egyetlen nevezetességeként pedig legtöbbször csak gótikus szentéllyel, illetve két egykorú ablakkal is rendelkező görögkatolikus templomát emlegetik, pedig Szent Lászlónak ajánlott római katolikus temploma is megérdemli a figyelmet: a fentebb említett hollóházi csoda terveit is papírra vető Csaba László munkája nyomán 1984-re megszületett épület ugyanis sokkal inkább hasonlít egy furcsa sci-fi álomra, mint egy egyházközség gyülekezőhelyére. Mindez persze semmit sem von le a szépségéből, hiszen a misék alatt az épület fényben úszik.

A 471-es számú útról letérve öt percen belül feltűnő, a főutca mellett álló templom környékén mindig vannak parkolóhelyek, az épületbelső bejárásához azonban – az előző példákkal együtt – itt is feltétlenül szükséges időben jelezni az érkezésünket.

Havas Boldogasszony-templom, Zebegény

A Dunakanyarban fekvő Zebegény a XX. században a fővárosi polgárság kedvelt nyaralóhelyévé vált, sőt, a festői táj egy egész művészkolóniát vonzott a településre. Az ismert emberek érkezésével természetesen egyre modernebb épületek jelentek meg a településen – köztük a listánk többi tagját hosszú évtizedekkel megelőző, az erdélyi motívumokat gazdagon használó, a szecesszió hullámai közt fogant Havas Boldogasszony-templom.

A két pályakezdő építész, a később a XX. századi magyar művészet számos fronton kiemelkedő legendájává vált Kós Károly, és Jánszky Béla közös munkájából létrejött, az erdélyi fatemplomok ihlette épület freskóit a gödöllői művésztelepet vezető Körösfői-Kriesch Aladár, az üvegablakokat pedig maga Kós tervezte, akinek arca ma is figyeli a híveket: Majoros Károly üvegművész ugyanis Szent Istvánnak az ő arcvonásait adta.

A külső a felszentelés után száz évvel, 2010-ben nyerte el végleges alakját – ekkor született meg ugyanis a kapu felett lévő, a többrétegű vakolat visszakaparásával (sgraffito-technika) létrejött Magyarok Nagyasszonya-ábrázolás, a kereszt, illetve a Gloria in excelsis Deo, azaz Dicsőség a magasságban Istennek felirat.

A zebegényi hajóállomástól, illetve a 12-es főúttól kétszáz méterre lévő templom Visegrádról és Esztergomból egy rövid autózással érhető el, így egy Dunakanyarban tett egész napos kirándulás izgalmas pontja lehet, ami után akár meg is ebédelhetünk egy közeli étteremben.

A cikk forrása a 24.hu hírportál.

Annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsuk önnek, honlapunkon "sütiket" használunk.