Keresés

Keressen a Ford Petrányi weboldalán

Öt magyar tengerszem, amit látni kell

Aki nem látogatta még meg őket, tervezzen velük

Bár szívesen emlegetik tengerszemként őket, semmi közük nincsen a gleccserek elolvadásához és a jégkorszakhoz azon magyarországi állóvizeknek, amelyek a hegységeinkben egy-egy kis édesvízi tavat alkotva csábítják a kirándulni és gyönyörködni vágyókat. De aki nem látogatta még meg őket, tervezzen velük!

Megyer-hegyi tengerszem

Magyarország egyik legkisebb természetvédelmi területe az Aggteleki Nemzeti Parkban található, nevét (Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület) éppen a csodás kis tóról kapta.

A vulkanikus helyet alkotó riolittufát a középkortól kezdve építkezési célokra, de ami még fontosabb, malomkőkészítésre használták fel, így a Megyer-hegy a 15. századtól kezdve egészen a bánya 1907-es bezárásáig folyamatosan megmunkálás alatt állt. A hatalmas bányagödör oldalát 50-70 méter magas falak alkotják, ahová annyi csapadékvíz gyűlt fel, hogy egy kis tó keletkezett, amely sajátos élővilággal is rendelkezik, az ökológusok és biológusok nagy örömére.

A helyszínt többféleképpen is meg lehet közelíteni. Az egyik lehetséges megoldás, hogy Sárospatakot elhagyva a 37-es úton hamarosan letérünk balra a Malomkőgyár tanyához vezető Malomkőgyár utcába. Ott hagyva az autót a piros jelzésen északnak indulva hamarosan egy keresztúthoz érünk, ott jobbra a piroskereszt-jelzés visz a tengerszemhez.

Aki kényelmesebb, az haladjon tovább autóval a 37-es úton, majd Károlyfalvára érve balra forduljon le, és a településen lévő táblák elvezetik a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkban található halastóhoz. Ott leparkolva már csak egy kilométeres, erős kaptató vár ránk a hegy tetején lévő csoda megpillantásához.

Jósvafői tengerszem

Ebben az esetben valóban túlzás a tengerszem elnevezés, hiszen a csodálatos kis tavacska mesterségesen jött létre. A Jósva-forrás már múlt században fontos szerepet töltött be, a vízhozamára malom épült, majd a századfordulón villanytelepet létesítettek, amely a közeli falu áramellátását segítette.

Kessler Hubert, a Baradla-barlang akkori igazgatójának ötletére 1942-ben a forrás felduzzasztásával jött létre a tó, amely továbbra is fontos energiatermelő szerepet töltött be: a barlang világításához szükséges áramot biztosította.

A helyszín nagyon könnyedén megközelíthető, Jósvafő településen a Tengerszem Szállót kell keresni, a parkolójából pár perc alatt elérhető könnyed sétával.

Apci tengerszem / Széleskő-tó

A Hatvantól mindössze 20 km-re fekvő Apc a Zagyva folyó bal partján fekvő község. Az árpád-kor óta lakott település határában közel száz évig egy andezitbánya működött, amely a környékbeli építkezésekhez szolgáltatott alapanyagot.

1960-as bezárása után – csakúgy, mint a már említett Megyer-hegyi tengerszem esetében – az eső- és talajvíz lett az úr, a bányagödröt feltöltve egy tavat hozott létre, amely apci tengerszem néven vált ismerté – noha semmi köze a klasszikus jégkorszakbeli formához.

Gyönyörű fekvése igazi turistacsalogató, nyáron nem tudja megállni az ember, hogy ne csobbanjon a hűs vízbe – a bátrabbak még a sziklákról is beleugranak. A hely 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

A megközelítése könnyű, az M3-as autópályáról a 21-es úton Apcig kell menni, jó idő esetén egészen a célig autóval lehet menni, de mégiscsak romantikusabb megállni a falu szélén, és kicsit andalogni az erdőben. Főleg úgy, hogy kedvelt kirándulóhellyé fejlődve immáron padok és asztalok is várják a turistákat.

Rudabányai tengerszem

Egy újabb bányató, amely a külszíni vasércfejtés mementójaként maradt fenn. A középkorban a hét felső-magyarországi bányaváros egyikeként fontos réz- és ezüstlelőhelyként volt ismert, majd még egyszer fellendült a rézbányászat a Rákóczi-szabadságharc éveiben.

Újonnan a második világháborút követően fedezték fel, 1985 végéig vasércet bányásztak, a külszíni fejtés nyomai sokáig tátongó sebként csúfították el a környéket. Aztán a természet vette birtokába a területet, az önrekultiváció során a bányagödrök megteltek vízzel, hiszen azt már nem szivattyúzta ki senki, ennek következtében egy nagy tó jött létre, amely megkapta a rudabányai tengerszem nevet.

A tó jelenleg Magyarország legmélyebb állóvize, van olyan rész, ahol 60 méter mély. Éppen ezért fürdeni szigorúan tilos benne. Ugyanakkor megcsodálni szabad: a településtől északkeletre egy bányászati célú teherforgalmi úton lehetséges – mindenki jobban jár, ha leparkol, és kis sétával érkezik meg a helyszínre.

De aki eljut Rudabányára, ne feledje, hogy ott találták meg a Rudapithecus hungaricus maradványait, amelyet 1967-ben azonosítottak. Azaz a helyi Bányászattörténeti Múzeum meglátogatása is kötelező.

Erdőbényei tengerszem

Bizony, nem tévedés, az erdőbényei állóvíz is csak a nevében tengerszem, egyébként szintén egy bányató, amely a 230 méter tengerszintfeletti magassággal bíró Mulató-hegy andezitbányája helyén alakult ki. A Hubertusz-kőfejtő gyakorlatilag 2007-ben bezárt (bár források szerint néha még zajlanak munkálatok), de a helyet már egy bányató foglalta el.

A helyet a helyiek horgásztónak használják, de mivel a tokaji borvidék mellett festői várak és várromok (Sárospatak, Boldogkőváralja, Regéc) is találhatók, nagyon tartalmas kirándulás szervezhető. A bányató könnyedén megközelíthető, hiszen szinte a község közepén fekszik.

A cikk forrása a 24.hu hírportál.

Annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsuk önnek, honlapunkon "sütiket" használunk.